16.fejezet.- Kínos...

Hellóka!:)

Szeretném megköszönni az előző részhez való kommentet Lorettának!:)<3

Gyűljenek csak! ;)

 És a 16 (!!!) feliratkozót is!:)

Azok is jöhetnek még!:)

Na szóval új rész!

A következőnek már a fele megvan, sietek nagyon nagyon!:)

Szeretlek titeket, ti tartjátok bennem a lelket!:)

Komikat!:)

Jó olvasást! 

xx

 Kínos...

 

  - Jó lenne, ha tudnád – sütötte le tekintetét ő is.

  - Tudod, ez nem olyan egyszerű! Ehhez… idő kell. – néztem, vagyis próbáltam szemeibe nézni, de még mindig az ölünkbe nézett.

  - Nem kaptál még elég időt? – emelte fel fejét, és a hangját is. Nem hittem el, hogy csak így sürget ezzel. – Ne haragudj. Én… nem tudom, mi ütött belém, csak… Egyszerűen nem bírom a hiányodat! Nem! Ez… nekem nem megy! – fogta meg a derekam, letett maga mellé az ágyra, ő pedig felállt. Követtem, mellé mentem, a vállára raktam a kezem, mire megfordult.

  - Sajnálom. – suttogtam ajkaira, majd megcsókoltam. Rögtön visszacsókolt.

  - Remélem, tudod, hogy most már nem engedlek el. Soha! – motyogta számra.

- Ajánlom is! – mosolyogtam, majd adtam egy puszit az orrára.

---------------------------------------

Lukekkal most már újra együtt vagyunk. Ennek rettenetesen örülök, ugyanis már nem bírtam volna ki nélküle. Nyálasan hangzik, de így van.

  Úgy döntöttünk lemegyünk tévézni egy kicsit, de Luke nem bírta már ki kaja nélkül, szóval nekiálltunk kaját csinálni. Ami elég fura, ugyanis hajnali 2 van. Vajon a fiúk mit csinálnak?

  - Ide adod azt? – mutattam egy tálkára Luke mellett.

  - Tessék. – adta a kezembe mosolyogva.

  - Köszönöm. – köszöntem meg én is mosolyogva.

  - Vajon mit… Jézusom, ti meg mit csináltok ott ketten a konyhában egymás mellett, az éjszaka közepén, KÉSEKKEL KÖRÜLVÉVE? – nyomta meg az utolsó két szót Calum. Ja igen, azt kihagytam, hogy egyszer csak mind a négyen berontottak.

  - Nyugi, béke van! Mi több… - nézett rám mosolyogva Luke.

  - Hűha, miről maradtunk le? – ült le velünk szemben Ash.

  - Semmi nagy, dologról. Kibékültünk. Újra együtt vagyunk. Ennyi – vontam meg a vállam.

  - Ejha! – mondta egyszerre mind a négy.

   – Pedig tegnap még meg akartátok ölni egymást. – tette fel a kezeit Mikey.

  - Az tegnap volt. – állt fel addigi helyéről Ash. – Most már ismét két turbékoló párocska. Csak meg ne lendüljön a kezem így e. – ütötte fejbe Lukeot a bátyám, mire az fel ’áú’-zott. – Ezt azért kaptad, amiért bunkóztál vele. – mosolygott.

  - Oké, ezt megérdemeltem. – tette fel a kezeit védekezésképpen.

  - Hú, ahogy látom, kaja készül! – jött oda Cal.

  - Igen, de nem lesz elég mindenkinek. – mentem a hűtőhöz.

  - Akkor csináld úgy, hogy elég legyen. – meresztette ki a szemeit Michael.

  - Jó, jó! Megpróbálhatom. – tettem hozzá vigyorogva.

  Lassan kész lett a „vacsi” és mindenki elfogyasztotta a saját adagját. A fiúk nem mondták el hol voltak, de nem is nagyon érdekelt. Lassan elálmosodtam, ezért felmentem a szobámba. Nem feküdtem le aludni, csak feküdtem az ágyon, és a tévét bámultam.

  - Bejöhetek? – dugta be a fejét Ash.

  - Persze. – mosolyogtam rá, majd kinyomtam a tévét.

  - Hogy vagy? – ült le mellém az ágyra.

  - Hogy lennék? – nevettem.

  - Luke… - motyogta.

  - Mi van vele?

  - Nem volt veled túl bunkó? Tudom milyen tud lenni…. – forgatta a szemeit.

   - Hát, túltettem magam rajta. – vontam meg a vállam. – De bocsánatot kért, szóval minden rendben. – mosolyogtam.

   - Rendben. – nevetett. – Jaj, tényleg azt is szerettem volna mondani, hogy holnapután megyünk egy másik állomásra a turnén. – ült törökülésbe elém.

  - Tényleg? És hova? – mosolyogtam.

  - New York-ba.

  - Értem. És… Mi lesz Alexal? – vontam össze a szemöldököm.

  - Ezért akartam veled közölni már most. Nem tudom, hogy akarjátok e tartani a kapcsolatot, de… Már nem jövünk ide vissza. Szóval… - húzta felére a száját. Szeretem Alexet, és az, hogy el kell tőle búcsúznom fáj. Így a turné alatt nem igazán lesznek barátaim, ha folyton más állomásokra megyünk. Nem mintha erre nem gondoltam volna a turné kezdetekor.

    - Értem. Mindegy. – vontam vállat a földet vizslatva.

  - Hé! Még tudtok beszélni! Ha hazamegyünk, elhívod őt hozzánk oké? Nálunk tölthet pár napot. – mosolygott, miközben az államnál fogva „kényszerített”, hogy a szemébe nézzek. Visszamosolyogtam rá, majd adtam neki egy ’jóéjt’ puszit az arcára, majd kiment. Pár perc múlva Luke jött be a szobába.

  - Szia. – mosolygott.

  - Na mi van, most már itt fogsz aludni? – „incselkedtem” vele mosolyogva.

  - Ha tetszik ha nem, igen! – vágódott le mellém.

  - Nem is tudom… örüljek neki? – másztam rá.

  - Kénytelen leszel. – húzott közel magához, majd megcsókolt. – Elmegyek fürdeni. Mindjárt jövök. – tett le maga mellé, majd a fürdőszobába ment. Úgy gondoltam, Lukeról van szó, és a zuhanyzásról, szóval biztos bent lesz egy ideig. Mivel én már fürödtem, ezért betakaróztam, kikapcsoltam a tévét, és próbáltam elaludni. Bár az nem sikerült teljesen, viszont magamnál sem voltam. Azt hiszem ezt nevezik kómás állapotnak.

   Apró puszit éreztem jobb arcomon, majd egy olyan mondatot hallottam, miszerint ’Jó, éjt Cat! Szeretlek!’. Elmosolyodtam ezt hallatán, majd még mélyebben aludtam.

   Másnap reggel kivirultan ébredtem. A nap sugarai kellemesen világították be a szobát. Felültem helyemen, de Luke nem volt mellettem. Gyorsan felöltöztem, megmosakodtam, a hajamat elrendeztem, és lementem az emeletről. Asht láttam meg ott ülni, a kanapén, mellette egy lánnyal. Azt hiszem… Nem, ez nem lehet! Gemma Styles ült mellette, és az ujjaik össze voltak kulcsolva. Szerencsére egyikőjük sem látott meg, ugyanis én még a lépcső tetején guggolva lestem őket. Tudtam, hogy ezt nem illik, de muszáj volt. Túl nagy volt a kísértés.

  - Mit csinálsz? – kérdezte tőlem, tök normál hangnemben, a mellettem álló Calum.

  - Shh! – csittegtem le, majd a pólójánál fogva lehúztam magam mellé. Gyorsan a két személyre néztem, akik nem vettek észre minket. Szerencsére… - Látod őket? – mutattam rájuk.

  - Hűha! Ashton, és Gemma! – vigyorgott Cal.

  - Éreznek egymás iránt valamit? – vontam össze a szemöldököm.

  - Hát, Ashton teljesen be van zúgva Gemmába, de nem tudom, hogy ez kölcsönös e.

  - Szerintem az. Nézd a kezüket! – mondtam.

  - Igen, valószínüleg kölcsönös. – bólintott, mire felkuncogtam.

  - Mit csináltok? – kérdezte elég hangosan Michael aki összevont szemöldökkel vizslatott minket.

  - Shh! – csittegtük le ketten egyszerre Calummal, majd mind a ketten lehúztuk magunk mellé. Körülbelül neki is ugyanaz volt a reakciója. Komolyan, mintha ők soha nem lettek volna szerelmesek…

 - Na jó, akkor majd találkozunk. – állt fel Gemma, és Ashton. Gemma átkarolta Ashton nyakát, a bátyám pedig a derekán pihentette kezeit. Megcsókolták egymást (??) majd Ash kikísérte Gemmát az ajtóig. Ott is váltottak egy csókot, majd Gemma elment, Ash pedig becsukta az ajtót, mire mind a hárman akik a lépcsőnél kukkoltuk őket, felálltunk, és lerohantunk a bátyámhoz. Vagyis inkább csak Calum, és Michael. Én fent maradtam. A fiúk rögtön bombázni kezdték Ashton különféle kérdésekkel, mire elnevettem magam. Gyorsan leszaladtam a lépcsőn én is.

  - Hé, gyerekek, hagyjátok már szegényt! Ez magányügy, ne avatkozzatok bele! – hámoztam le a bátyámról a két fiút.

  - Köszönöm. – puszilta meg Ash a homlokomat, majd leült a kanapéra.

  - Ne már, de engem érdekel, hogy mi van köztetek! – nyafogott Calum, majd leült mellé, és Michael is követte.

 - Kíváncsi vagy? – kérdezte Ash.

  - Aha! – csillantak fel a szemei Calnak.

  - Akkor az is maradsz! – nyújtotta ki a nyelvét Ash.

  - Na, ne légy köcsög! – ültem a bátyám ölébe, mire ő körbefonta a derekam.

  - Csak azt áruld el, hogy jártok e! – kíváncsiskodott Mikey.

  - Nem, nem járunk! – tájékoztatta a bátyám.

  - Pedig kéne! Nagyon cukik lennétek! – dőltem hátra a bátyám mellkasára.

  - Még te mondod? Hol van a hősszerelmesed? – kérdezte Ash.

  - Nem tudom. Gondolom zuhanyzik. – vontam vállat. Ebben a pillanatban nyitódott a bejárati ajtó, mire mindannyian hátranéztünk. Gemma állt az ajtóban, és Asht, és engem bámult kikerekedett szemekkel.

  - Én csak… - szólalt meg nagy nehezen. Gyorsan felpattantam Ashton öléből, mire ő odasietett Gemmához.

  - Figyelj, ez nem az, aminek látszik! Ő a… - fordult felém Ashton. Jézusom, ez nagyon kínos... Gemma azt hiszi, hogy Ash és én? Azt a rohadt…